Bücs Szilárd, Barti Levente, Szodoray-Parádi Farkas

   á ă â é í î ó ö ő ş ţ ú ü ű
kulcsszavak (hu)a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w y z
index alfabetic (ro)a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w y z
keywords (en)a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

Közönséges késeidenevér (Eptesicus serotinus)

(grafika: Bihari Z.)

A közönséges késeidenevér QCF típusú ultrahangja

Românăliliacul cu aripi late
Englishserotine
Leíró, évszámSchreber 1774

Család

Simaorrúdenevér-félék családja
GénuszKései denevérek génusza

Alkar (cm)

4,8 - 5,8
Testtömeg (g)18 - 25
Ultrahang tartomány [kHz]77, 27-23
Ultrahang típuskvázi állandó frekvenciájú (QCF)

Földrajzi elterjedés

globális elterjedési térkép
IUCN globális státuszlegkevésbé veszélyeztetett
Globális populációs trendnem ismert
Nemzetközi védelmeBern (App. II), Bonn (App. II)
EU Élőhely és Fajvédelmi direktíva (Ann. IV.)
Romániai státusaTörvény által védett (90-10/05/2000)
detektoros monitoring kulcsfaj

A faj elterjedése Romániában irodalmi és recens adatok alapján.

Faji jellegzetességek

Nagytermetű denevér, a két európai Eptesicus faj közül a nagyobb. Háti oldala sötétbarna, néha aranyos beütéssel. Hasi oldala csekély mértékben tér el a hát bundaszínétõl, világosbarna, sárgásbarna. Fülei kicsit és lekerekítettek. Arca és orra széles, színük, akárcsak a fül színe, fekete. Szárnyai szélesek. Az utolsó farokcsigolyák túlnyúlnak a farokvitorlán. Gyakori hordozója a veszettség vírusának.

Hálózáskor fogott közönséges késeidenevér egyed, illetve a faj hozzávetőleges koponyamérete.


Elterjedés

Az Ibériai félsziget déli részén, illetve a Skandináv félszigeten kívül egész Európában elterjedt. Romániában gyakori faj, számos kolóniája ismert.

Viselkedés és ökológia

Az akár több száz egyedet számláló szülőkolóniái általában épületekben találhatóak. A téli periódust átvészelheti épületekben, de ismertek barlangi kolóniái is. Vadászterületei erdős területek, gyakran utcai lámpák közvetlen környéke. Táplálékspektruma flexibilis, általában nagytestű rovarok és rovarok. Helyhű faj, átlagos vándorlási távolsága nem haladja meg az 50 km-t (maximum 330 km). A legmagasabb feljegyzett életkor 24 év.

Veszélyeztető tényezők és védelmi lehetőségek

Populációi stabilak. Potenciális veszélyeztető tényezők lehetnek a szálláshelyekként használt épületek felújítása és a rovarirtó szerek használata.

Ajánlott irodalom

Romániai tudományos munkák

Baltag E., Pocora I., Pocora V. (2009): Chiropterofauna din aria Cheile Bicazului, Cheile Şugăului, Peştera Toşorog (A Békási-szoros, Súgó-szoros és Toşorog barlang denevérfaunája). Migrans, XI(1): 2-4.[PDF]


Barbu P., Boldor Şt., Popescu A. (1957): Eptesicus serotinus Schreber în fauna de chiroptere a R.P. Române. Analele Universităţii "C.I.Parhon", Bucureşti, ser. Ştiinţele naturale, 6(15): 133-140.


Barbu P., Popescu A., Sorescu C. (1975): Nouvelles contributions concernant la distribution de certains chiroptéres en Roumanie. Nécessité de protéger quelques espéces grégaires. Travaux du Museum National d'Histoire Naturelle "Grigore Antipa", XVI: 311-318.[PDF]


Barti L. (1997): Denevérszámlálási adatok a Crysis Barlangkutató Klub adatbázisából (1996-1997). Erdélyi Gyopár, 7(5): 28.[PDF]


Barti L. (1998): Liliecii. Rezultatele activităţii de numărătoarea şi determinarea liliecilor, desfăşurate sub egida Clubului de Speologie Crysis în perioada 1996 Oct. 1997 Iun. Speomond, 3: 32.[PDF]


Barti L. (1999): A torjai Büdöshegy természetes gázömléseinek denevér-áldozatai (1997-1999). Acta Siculica, Aluta XXIII, Acta Hargitensia VI., 1: 103-114.


Barti L. (2002a): Denevérhibernálási adatok a sepsikőröspataki Ploti-barlangokból (1988-2000). Acta Siculica, Acta Hargitensia VIII, 2: 127-132.


Barti L. (2002c): A szászrégeni Kohl István-gyűjteményben talált denevérpreparátumok jegyzéke. Acta Siculica, Acta Hargitensia VIII, 2: 139-143.


Barti L. (2002d): A Daday Jenő által létrehozott denevérgyűjtemény a kolozsvári Állattani Múzeumban. Múzeumi Füzetek, 11: 67-72.[PDF]


Barti L., Varga Á. (2004): A torjai Büdöshegy gázasbarlangjainak, mofettáinak denevéráldozatai (1999-2002). Acta Siculica, 2003(1): 65-73.


Barti L., Varga Á. (2005): A torjai Büdöshegy gázasbarlangjainak, mofettáinak denevéráldozatai. Proceedings of the 2nd, 3rd. and 4th Conference of the Bat Conservation in Hungary, Magyar Denevérkutatók Baráti Köre, Budapest, p. 91-95.


Barti L., Dóczy A., Jére Cs., Varga Á. (2006): Rezultatele recensământului de lilieci în locurile de hibernare subterane în Sud-estul Transilvaniei. First Conference on Bat Conservation in Romania, Book of abstracts, Ed. Romanian Bat Protection Association, p.13.[PDF]


Barti L., Dóczy A., Jére Cs., Varga Á. (2007): Denevér-telelőhely ellenőrzések eredményei Délkelet-Erdélyben. Proceedings of the 5th Conference of the Bat Conservation in Hungary (Pécs, 3th to 4th of December 2005) and 6th Conference of the Bat Conservation in Hungary (Mártély, 12th to 14th of October 2007), Magyar Denevérkutatók Baráti Köre, Budapest, p. 51-62.[PDF]


Barti L., Jére Cs., Dóczy A., Szodoray-Parádi F. (2007): A Vargyas-szoros recens és szubfosszilis denevérfaunája és faunisztikai adatbázisa a kezdetektől 2007 februárjáig. Acta Siculica, p. 153-178.[PDF]


Bielz E.A. (1856): Fauna der Wirbelthiere Siebenbürgens, eine systematische Aufzählung und Beschreibung der in Siebenbürgen vorkommenden Säugethiere, Vögel, Amphibien und Fische. Verein für siebenbürgische Landeskunde, Sibiu, p. 3-6.[PDF]


Bielz E.A. (1886): Über die in Siebenbürgen vorkommenden Fledermäuse. Verhandlung und Mittheilungen des siebenbürgischen Vereins für Naturwissenschaften, Sibiu, 36: 76-84.[PDF]


Bielz E.A. (1888): Die Fauna der Wirbeltiere Siebenbürgens nach ihren gegenwärtigen und jetzigen Bestande. Verhandlung und Mittheilungen des siebenbürgischen Vereins für Naturwissenschaften, Sibiu, 38: 15-36.[PDF]


Borda D. (2002): The distribution of bats in Romanian caves (I). Travaux de l'Institut de Spéologie "Émile Racovitza" , Bucureşti, XXXVII - XXXVIII (1998-1999): 223-230.[PDF]


Borda D. (2002): Chiropterele. in: Racoviţă Gh., Moldovan O., Onac B. (ed.): Monografia carstului din Muntii Padurea Craiului, Studiu monografic. Presa Universitară, Cluj-Napoca, p. 172-182.[PDF]


Daday J. (1885a): Előleges jelentés az erdélyi múzeum egylet igazgatóválasztmányának megbízásából az 1884-ik év nyarán tett chiropterológiai gyűjtések eredményéről. Orvos-Természettudományi Ėrtesitő, Kolozsvár, X(3), VII(1): 60-64.[PDF]


Daday J. (1885b): Jelentés az Erdélyi Országos Muzeum-Egylet igazgató-választmányának megbízásából az 1885-ik év nyarán végzett chiropterologiai gyűjtések eredményéről és az Erdélyi Múzeum-Egylet denevérgyűjteményének jegyzéke. Orvos-Természettudományi Értesítő, Kolozsvár, X(3), VII(3): 266-276.[PDF]


Daday J. (1887): Új adatok Erdély denevérfaunájának ismeretéhez. Magyar Tudományos Akadémia, Értekezések a Természettudományok köréből, Budapest, XVI(7): 1-47.[PDF]


Dumitrescu M., Tanasachi J., Orghidan T. (1962-1963b): Răspândirea chiropterelor în R.P. Română. Travaux de l'Institut de Spéologie "Émile Racovitza", Bucureşti, XXXIV: 509-575.[PDF]


Hermanns U., Pommeranz H., Schütt H. (2002): Zur Fledermausfauna (Chiroptera) des rumänischen Dobrudscha-Karstes unter Berücksichtung möglicher Gefährdungsursachen. Nyctalus, 8(4): 379-388.[PDF]


Ifrim I., Pocora V. (2006): Aspecte preliminare privind studiul chiropterelor din Pădurea Letea. First Conference on Bat Conservation in Romania. Book of Abstracts, Ed. Romanian Bat Protection Association, p. 6.[PDF]


Ifrim I., Pocora V. (2007a): Preliminary aspects about the specific composition of the bats fauna from three caves of Dobrogea. Analele Ştiinţifice ale Universităţii "Al I. Cuza", Iaşi, ser. Biologie animală, 53: 239-244.[PDF]


Ifrim I., Pocora V. (2007b): Preliminary aspects about the study of bats from Letea Forest - Danube Delta. Scientific Annals of the Danube Delta Institute, 13: 27-34.[PDF]


Jére Cs., Dóczy A. (2001): Előzetes adatok Hargita megye epületlakó denevérfaunájáról. Collegium Biologicum, 3: 45-56.[PDF]


Jére Cs., Dóczy A. (2005): Data on the bat fauna of the upper part of the Târnava rivers basin (Transylvania, Romania). in Curtean-Bănăduc Angela, Bănăduc D. & Sîrbu I. (ed.): Transylvanian Review of Systematical and Ecological Research, 2. The Târnava River Basin, Sibiu, p. 167-172.[PDF]


Jére Cs., Dóczy A., Barti L. (2007): Results of research on the bat fauna of the Vârghiş Gorge (Eastern Carpathians, Romania). Travaux de l'Institut de Spéologie "Émile Racovitza", XLV-XLVI, p. 59-74. [PDF]


Matschie P. (1901): Über rumänische Säugethiere. Sitzungs-Berichte der Gesellschaft Naturforschender Freunde, Berlin, 9: 220-238.[PDF]


Murariu D. (2002): Contributions to the knowledge of mammal fauna (Mammalia) from south west Romania. Travaux du Muséum National d'Histoire Naturelle "Grigore Antipa", XLIV: 431-441.[PDF]


Murariu D. (2004): New reports on the distribution of three bat species (Mammalia: Chiroptera) of Romania. Travaux du Museum National d'Histoire Naturelle "Grigore Antipa", XLVI: 271-279.[PDF]


Nagy L.Z., Barti L., Dóczy A., Jére Cs., Postawa T., Szántó L., Szodoray-Parádi A., Szodoray-Parádi F. (2005): Survey of Romania's underground bat habitats Carpathian's underground bat habitats. Status and distribution of cave dwelling bats (2002-2004). Final report for the BP Conservation Programme. Survey of Southern and Western Carpathians underground bat habitats & Survey of Eastern Carpathians and Dobrogea underground bat habitats, Ed. Lizard, Cluj, pp. 44.[PDF]


Negrea A., Botoșăneanu L., Negrea Şt. (1967): Documents pour servir à la connaissance de la faune de mammifères des grottes du Banat (Roumanie). International Journal of Speleology, 2(4): 341-353.[PDF]


Sike T., Szodoray-Parádi F., Krecsák L. (2001): Adatok Szatmár megye kisemlős faunájához. Múzeumi Füzetek, Kolozsvár, 10: 142-148.[PDF]


Szodoray-Parádi F., Szodoray-Parádi A., Sike T. (2005): Building dwelling bats survey in Satu Mare County, Romania. Studii şi comunicări, ser. Știinţele naturale, Muzeul Judeţean Satu Mare, IV-V: 196-200.[PDF]


Szodoray-Parádi F., Szodoray-Parádi A. (2005): Results on the investigatin on bats fauna in Vânători Neamţ Natural Park and conservation status of the occurring bat species. Studies and research in Vânători Neamţ Natural Park, I: 93-98.[PDF]


Topál Gy. (1954): A Kárpát-medence denevéreinek elterjedési adatai. A Magyar Nemzeti Múzeum Természettudományi Osztályának Évkönyve, Budapest, 46: 471-483.[PDF]


Valenciuc N., Ion I. (1969b): Date noi privind răspîndirea chiropterelor din România. Analele Ştiinţifice ale Universităţii "Al. I. Cuza", Iaşi, sec. Ştiinţe naturale, a. Biologie, XV(1): 135-138.[PDF]


Valenciuc N. (1972b): Importanţa corelaţiilor statistice în reconstituirea şi determinarea craniilor aparţinând unor specii de chiroptere din România. Studii şi Comunicări, Botoşani, Muzeul de Ştiinţele Naturii Dorohoi, p. 211-217.[PDF]


Nemzetközi tudományos munkák

- Baagoe H.J. (2001): Eptesicus serotinus (Schreber 1774) Breitflugelfledermaus. Pp. 519-559. In: Krapp, F. (ed.). Handbuch der Saugetiere Europas, Band 4: Fledertiere, Tiel I: Chiroptera 1: Rhinolophidae, Vespertilionidae I. AULA-Verlag, Wiesbaden.

- Dietz C., Helversen O., Nill D. (2007): Eptesicus serotinus. Handbuch der Fledermäuse Europas und Nordwestafrikas. Kosmos Verlag, Stuttgart. Pp. 320-324.

- Stantic-Pavlinic M. (2005): Public health concerns in bat rabies across Europe. Eurosurveillance 10: 217-220.
  • Megosztás: