Északi késeidenevér (Eptesicus nilssonii)
(grafika: Bihari Z.)
Az északi késeidenevér QCF típusú ultrahangja
| Română | liliacul nordic |
| English | northern bat |
| Leíró, évszám | Keyserling & Blasius 1839 |
Család |
Simaorrúdenevér-félék családja |
| Génusz | Kései denevérek génusza |
Alkar (cm) |
3.7 - 4.4 |
| Testtömeg (g) | 9 - 13 |
| Ultrahang tartomány [kHz] | 77, 29-26 |
| Ultrahang típus | kvázi állandó frekvenciájú (QCF) |
Földrajzi elterjedés |
globális elterjedési térkép |
| IUCN globális státusz | legkevésbé veszélyeztetett |
| Globális populációs trend | stabil |
| Nemzetközi védelme | Bern (App. II), Bonn (App. II)
EU Élőhely és Fajvédelmi direktíva (Ann. IV.) |
| Romániai státusa | Törvény által védett (90-10/05/2000) |
A faj elterjedése Romániában irodalmi és recens adatok alapján.
Közepes termetű denevér, a közönséges kései denevérhez hasonló, de méreteiben kisebb. Háti oldala sötétbarna, feketés, a tarkónál aranyos, sárgás beütéssel. A hasi oldal sárgásbarna, a nyaki tájékon élesen eltér a bunda többi részétől. Fülei sötétbarnák, szélesek és lekerekítettek. Az utolsó farokcsigolya túlnyúlik a farokvitorlán.
Hibernáló északi késeidenevér egyed.
Közép és Észak Európában elterjedt, hiányzik a mediterrán vidékről. A legészakiabb elterjedésű denevérfaj. Nyugat Európában, Romániában és a Balkán félszigeten szigetszerű az elterjedése.
Hegyvidéki, erdőlakó faj. Szálláshelyei lehetnek épületek, faodvak, és barlangok is. Vadászterületei elsősorban a vegetáció határán vagy a nyílt légtérben találhatóak. A zsákmányszerzésben nemcsak az ultrahangos lokalizáció, de optikai jelek is szerepet játszanak. Táplálékát túlnyomórészt éjszakai lepkék és egyéb rovarok teszik ki. Általában helyhű faj, de ismertek 100-450 km közötti vándorlások is. A legmagasabb feljegyzett életkor 21 év.
Veszélyeztető tényezők és védelmi lehetőségek
Észak Európai populációi stabilak. Potenciális veszélyeztető tényezők lehetnek a szálláshelyekként használt épületek felújítása.
Romániai tudományos munkák
Baltag E., Pocora I., Pocora V. (2009): Chiropterofauna din aria Cheile Bicazului, Cheile Şugăului, Peştera Toşorog (A Békási-szoros, Súgó-szoros és Toşorog barlang denevérfaunája). Migrans, XI(1): 2-4.[PDF]
Barti L. (2002b): Semnalări ale liliacului nordic (Eptesicus nilssonii Keyserling et Blasius) din România. Acta Siculica, Acta Hargitensia VIII, 2: 133-138.
Barti L., Varga Á. (2004): A torjai Büdöshegy gázasbarlangjainak, mofettáinak denevéráldozatai (1999-2002). Acta Siculica, 2003(1): 65-73.
Barti L., Varga Á. (2005): A torjai Büdöshegy gázasbarlangjainak, mofettáinak denevéráldozatai. Proceedings of the 2nd, 3rd. and 4th Conference of the Bat Conservation in Hungary, Magyar Denevérkutatók Baráti Köre, Budapest, p. 91-95.
Chachula O., Valenciuc N., Done A. (2008): Contributions to the study of Chiroptera from Moldavia (Romania). Analele Ştiinţifice ale Universităţii "Al. I. Cuza" Iaşi, ser. Biologie animală, 54: 237-244.[PDF]
Jacobs I., Blondé P. (2002): Fauna survey of the Saxon villages of Transylvania, Romania. Raport despre rezultatele proiectului de studiu a faunei de vertebrate din zona comunelor Buneşti şi Laslea (jud. BV, MS, SB) în vara anului 2002, progarm finanţat de "Mihai Eminescu" Trust.[PDF]
Molnár L. (1983): A torjai Büdös hegy (Kovászna megye) mofettáinak madár és emlősáldozatai. Aluta, XIV-XV: 185-189.
Murariu D. (2002): Contributions to the knowledge of mammal fauna (Mammalia) from south west Romania. Travaux du Muséum National d'Histoire Naturelle "Grigore Antipa", XLIV: 431-441.[PDF]
Negrea A., Botoșăneanu L., Negrea Şt. (1967): Documents pour servir à la connaissance de la faune de mammifères des grottes du Banat (Roumanie). International Journal of Speleology, 2(4): 341-353.[PDF]
Rauschert K. (1963): Zur Säugetierfauna der Rumänischen Karpaten. Säugetierk. Mittei., 11: 97-101.
Topál Gy. (1954): A Kárpát-medence denevéreinek elterjedési adatai. A Magyar Nemzeti Múzeum Természettudományi Osztályának Évkönyve, Budapest, 46: 471-483.[PDF]
Valenciuc N., Chachula O. (2001): Eptesicus nilssoni Keyserling & Blasius, new species for Moldavia Fauna. Sesiunea de comunicări ştiinţifice, Cluj, Mai 4-5, 2001.[PDF]
Valenciuc N., Done A., Chachula O. (2007): Despre prezenţa liliacului nordic - Eptesicus nillssonii Keyserlig şi Blasius 1839, în fauna României. Miscellanea Chiropterologica, 1: 25-29.[PDF]
Nemzetközi tudományos munkák
- Dietz C., Helversen O., Nill D. (2007): Eptesicus nilssonii. Handbuch der Flederm�use Europas und Nordwestafrikas. Kosmos Verlag, Stuttgart. Pp. 326-331.
- Gerell R.. Rydell J. (2001): Eptesicus nilssonii (Keyserling & Blasius 1839) Nordfledermaus. Pp. 561 - 580 In: Krapp, F. (ed.): Handbuch der Saugetiere Europas, Band 4: Fledertiere, Tiel I: Chiroptera 1: Rhinolophidae, Vespertilionidae I. AULA-Verlag, Wiesbaden.
