Európa egyik legkisebb denevérfaja, klasszikus példaként elfér egy gyufásdobozban. Háti oldala sötétbarna, vörösesbarna, hasi oldala enyhén világosabb, néha szürkésbarna. Fülei háromszög alakúak, fülfedői keskeny és rövid. A felső első metszőfog kéthegyű, a második metszőfog kisebb, mint az első metszőfog mellékcsúcsa. A génusz többi, nagyon hasonló morfológiájú képviselőjétől főképp a fogazat jellegzetességei alapján különíthető el. A szoprán törpedenevértől még az ultrahang spektrumában mutatott különbségek alapján is elkülöníthető (lásd az ultrahangot fent).
Hibernáló közönséges törpedenevér kolónia, illetve hálózáskor fogott egyed.
Gyakori faj, a Skandináv félsziget kivételével egész Európában elterjedt. Romániában számos, nagy egyedszámú kolóniája ismert.
Nagy alkalmazkodóképességű faj. Szálláshelyei lehetnek épületek, épületek repedései, padlások, faodvak és barlangok is. Szülőkolóniái legtöbbször épületek repedéseiben találhatóak. Számos esetben alkot több tízezres egyedszámú barlangi hibernáló kolóniákat. Vadászterületei szintén változatosak: erdők, erdők szélei, nyílt területek, stb. Röpte lassú és változatos struktúrájú. Táplálékspektruma sokrétű, de főképp szúnyogokat, éjszakai lepkéket, apró termetű rovarokat fogyaszt. Helyhű faj, áltagos vándorlási távolsága 20 km (maximum 1123 km). Átlagéletkora 2.2 év, a legmagasabb feljegyzett életkor 16 év.
Teljes elterjedési területén gyakori faj, populációi stabil, vagy esetlegesen növekvő állapotban. Lokálisan veszélyeztetve lehet a szálláshelyek megszűnése és a rovarirtó szerek használata miatt. Védelmi intézkedések lehetnek főképp a tömeges szálláshelyként használt barlangok látogatásának fokozott korlátozása.
Baltag E., Pocora I., Pocora V. (2009): Chiropterofauna din aria Cheile Bicazului, Cheile Şugăului, Peştera Toşorog (A Békási-szoros, Súgó-szoros és Toşorog barlang denevérfaunája). Migrans, XI(1): 2-4.[PDF]
Barti L. (1999): A torjai Büdöshegy természetes gázömléseinek denevér-áldozatai (1997-1999). Acta Siculica, Aluta XXIII, Acta Hargitensia VI., 1: 103-114.
Barti L. (2002d): A Daday Jenő által létrehozott denevérgyűjtemény a kolozsvári Állattani Múzeumban. Múzeumi Füzetek, 11: 67-72.[PDF]
Barti L., Varga Á. (2004): A torjai Büdöshegy gázasbarlangjainak, mofettáinak denevéráldozatai (1999-2002). Acta Siculica, 2003(1): 65-73.
Barti L., Varga Á. (2005): A torjai Büdöshegy gázasbarlangjainak, mofettáinak denevéráldozatai. Proceedings of the 2nd, 3rd. and 4th Conference of the Bat Conservation in Hungary, Magyar Denevérkutatók Baráti Köre, Budapest, p. 91-95.
Barti L., Dóczy A., Jére Cs., Varga Á. (2006): Rezultatele recensământului de lilieci în locurile de hibernare subterane în Sud-estul Transilvaniei. First Conference on Bat Conservation in Romania, Book of abstracts, Ed. Romanian Bat Protection Association, p.13.[PDF]
Barti L., Dóczy A., Jére Cs., Varga Á. (2007): Denevér-telelőhely ellenőrzések eredményei Délkelet-Erdélyben. Proceedings of the 5th Conference of the Bat Conservation in Hungary (Pécs, 3th to 4th of December 2005) and 6th Conference of the Bat Conservation in Hungary (Mártély, 12th to 14th of October 2007), Magyar Denevérkutatók Baráti Köre, Budapest, p. 51-62.[PDF]
Barti L., Jére Cs., Dóczy A., Szodoray-Parádi F. (2007): A Vargyas-szoros recens és szubfosszilis denevérfaunája és faunisztikai adatbázisa a kezdetektől 2007 februárjáig. Acta Siculica, p. 153-178.[PDF]
Bazilescu E. (1971): Date asupra coloniei de lilieci de la Runcu - Gorj. Studii şi Comunicări, Muzeul de Ştiinţele Naturii Bacău, p. 359-363.[PDF]
Bielz E.A. (1856): Fauna der Wirbelthiere Siebenbürgens, eine systematische Aufzählung und Beschreibung der in Siebenbürgen vorkommenden Säugethiere, Vögel, Amphibien und Fische. Verein für siebenbürgische Landeskunde, Sibiu, p. 3-6.[PDF]
Bielz E.A. (1886): Über die in Siebenbürgen vorkommenden Fledermäuse. Verhandlung und Mittheilungen des siebenbürgischen Vereins für Naturwissenschaften, Sibiu, 36: 76-84.[PDF]
Bielz E.A. (1888): Die Fauna der Wirbeltiere Siebenbürgens nach ihren gegenwärtigen und jetzigen Bestande. Verhandlung und Mittheilungen des siebenbürgischen Vereins für Naturwissenschaften, Sibiu, 38: 15-36.[PDF]
Borda D. (2002): The distribution of bats in Romanian caves (I). Travaux de l'Institut de Spéologie "Émile Racovitza" , Bucureşti, XXXVII - XXXVIII (1998-1999): 223-230.[PDF]
Borda D. (2002): Chiropterele. in: Racoviţă Gh., Moldovan O., Onac B. (ed.): Monografia carstului din Muntii Padurea Craiului, Studiu monografic. Presa Universitară, Cluj-Napoca, p. 172-182.[PDF]
Coroiu I., Viehmann I., David A. (2006): Dinamica multianuală a liliecilor în Peştera Huda lui Papară în perioada de iarnă. First Conference on Bat Conservation in Romania, Book of Abstracts, Ed. Romanian Bat Protection Association, p. 4.[PDF]
Coroiu I., David A., Borda D. (2007): Colonii de hibernare a chiropterelor în Peştera Meziad (Munţii Bihor). Miscellanea Chiropterologica, 1: 40-42.
Coroiu I., David A. (2008): Long-term changes of hibernating bats in Huda lui Papară Cave (Apuseni Mountains, Romania). Abstract. XIth European Bat Research Symposium, 18-22 August, 2008, Cluj-Napoca, Romania, p. 39.[PDF]
Daday J. (1885a): Előleges jelentés az erdélyi múzeum egylet igazgatóválasztmányának megbízásából az 1884-ik év nyarán tett chiropterológiai gyűjtések eredményéről. Orvos-Természettudományi Ėrtesitő, Kolozsvár, X(3), VII(1): 60-64.[PDF]
Daday J. (1885b): Jelentés az Erdélyi Országos Muzeum-Egylet igazgató-választmányának megbízásából az 1885-ik év nyarán végzett chiropterologiai gyűjtések eredményéről és az Erdélyi Múzeum-Egylet denevérgyűjteményének jegyzéke. Orvos-Természettudományi Értesítő, Kolozsvár, X(3), VII(3): 266-276.[PDF]
Daday J. (1887): Új adatok Erdély denevérfaunájának ismeretéhez. Magyar Tudományos Akadémia, Értekezések a Természettudományok köréből, Budapest, XVI(7): 1-47.[PDF]
Dumitrescu M., Tanasachi J., Orghidan T. (1962-1963b): Răspândirea chiropterelor în R.P. Română. Travaux de l'Institut de Spéologie "Émile Racovitza", Bucureşti, XXXIV: 509-575.[PDF]
Dumitrescu M., Orghidan T. (1963): Contribution á la connaissance de la biologie de Pipistrellus pipistrellus Schreber. Annales de Spéléologie, Laboratoire Souterrain du CNRS-Moulis, Ariège, 18(4):511-517.
Dumitrescu M., Orghidan N., Orghidan T., Puşcariu V., Tanasachi J., Georgescu M., Avram Şt. (1967): Contribuţii la studiul peşterilor din regiunea Hunedoara. Lucrările Institutului de Speologie "Emil Racoviţă", Bucureşti, VI: 9-88.[PDF]
Ifrim I., Pocora V. (2006): Aspecte preliminare privind studiul chiropterelor din Pădurea Letea. First Conference on Bat Conservation in Romania. Book of Abstracts, Ed. Romanian Bat Protection Association, p. 6.[PDF]
Ifrim I., Pocora V. (2007b): Preliminary aspects about the study of bats from Letea Forest - Danube Delta. Scientific Annals of the Danube Delta Institute, 13: 27-34.[PDF]
Jére Cs., Dóczy A. (2005): Data on the bat fauna of the upper part of the Târnava rivers basin (Transylvania, Romania). in Curtean-Bănăduc Angela, Bănăduc D. & Sîrbu I. (ed.): Transylvanian Review of Systematical and Ecological Research, 2. The Târnava River Basin, Sibiu, p. 167-172.[PDF]
Jére Cs., Dóczy A., Barti L. (2007): Results of research on the bat fauna of the Vârghiş Gorge (Eastern Carpathians, Romania). Travaux de l'Institut de Spéologie "Émile Racovitza", XLV-XLVI, p. 59-74. [PDF]
Matschie P. (1901): Über rumänische Säugethiere. Sitzungs-Berichte der Gesellschaft Naturforschender Freunde, Berlin, 9: 220-238.[PDF]
Murariu D. (2002): Contributions to the knowledge of mammal fauna (Mammalia) from south west Romania. Travaux du Muséum National d'Histoire Naturelle "Grigore Antipa", XLIV: 431-441.[PDF]
Murariu D., Decou V., Gheorghiu V. (2004): Bat specific structure over the year in the Gura Ponicovei Cave from South-Western Carpathians (Romania). Travaux du Museum National d'Histoire Naturelle "Grigore Antipa", XLVII: 315-323.[PDF]
Murariu D. (2006): Mammal ecology and distribution from North Dobrogea (Romania). Travaux du Museum National d'Histoire Naturelle "Grigore Antipa", XLIX: 49: 387-399.[PDF]
Nagy L.Z., Szántó L. (2000): Pipistrellus pipistrellus in Romanian caves. Abstract. Proceedings of the 3rd International Conference "Bats of Carpathian Region, Rakhiv, Ukraine, Novitatis Theriologicae 1(4): 10.
Nagy L.Z, Szántó L. (2003): The occurence of hibernating Pipistrellus pipistrellus (Schreber, 1774) in caves of the Carpathian Basin. Acta Chiropterologica, 5(1): 155-160.[PDF]
Nagy L.Z., Barti L., Dóczy A., Jére Cs., Postawa T., Szántó L., Szodoray-Parádi A., Szodoray-Parádi F. (2005): Survey of Romania's underground bat habitats Carpathian's underground bat habitats. Status and distribution of cave dwelling bats (2002-2004). Final report for the BP Conservation Programme. Survey of Southern and Western Carpathians underground bat habitats & Survey of Eastern Carpathians and Dobrogea underground bat habitats, Ed. Lizard, Cluj, pp. 44.[PDF]
Negrea A., Botoșăneanu L., Negrea Şt. (1967): Documents pour servir à la connaissance de la faune de mammifères des grottes du Banat (Roumanie). International Journal of Speleology, 2(4): 341-353.[PDF]
Szodoray-Parádi F., Szodoray-Parádi A., Sike T. (2005): Building dwelling bats survey in Satu Mare County, Romania. Studii şi comunicări, ser. Știinţele naturale, Muzeul Judeţean Satu Mare, IV-V: 196-200.[PDF]
Szodoray-Parádi F., Szodoray-Parádi A. (2005): Results on the investigatin on bats fauna in Vânători Neamţ Natural Park and conservation status of the occurring bat species. Studies and research in Vânători Neamţ Natural Park, I: 93-98.[PDF]
Topál Gy. (1954): A Kárpát-medence denevéreinek elterjedési adatai. A Magyar Nemzeti Múzeum Természettudományi Osztályának Évkönyve, Budapest, 46: 471-483.[PDF]
- Dietz C., Helversen O., Nill D. (2007): Pipistrellus pipistrellus. Handbuch der Fledermäuse Europas und Nordwestafrikas. Kosmos Verlag, Stuttgart. Pp. 284-289.
- Taake K.H., Vierhaus H. (2004): Pipistrellus pipistrellus - Zwergfledermaus. Pp. 761-814. In: Krapp, F. (ed.). Handbuch der Saugetiere Europas, Band 4: Fledertiere, Tiel I: Chiroptera 1: Rhinolophidae, Vespertilionidae I. AULA-Verlag, Wiesbaden.
