Bücs Szilárd, Barti Levente, Szodoray-Parádi Farkas

   á ă â é í î ó ö ő ş ţ ú ü ű
kulcsszavak (hu)a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w y z
index alfabetic (ro)a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w y z
keywords (en)a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

Hosszúszárnyú denevér (Miniopterus schreibersii)

(grafika: Bihari Z.)

A hosszúszárnyú denevér QCF típusú ultrahangja

Românăliliacul cu aripi lungi
EnglishSchreibers' bat
Leíró, évszámKuhl 1817

Család

Hosszúszárnyúdenevér-félék családja
GénuszHosszúszárnyú denevérek génusza

Alkar (cm)

4.2 - 4.8
Testtömeg (g)10 - 14
Ultrahang tartomány [kHz]75-55, 52
Ultrahang típuskvázi állandó frekvenciájú (QCF)

Földrajzi elterjedés

globális elterjedési térkép
IUCN globális státuszfenyegetettség közeli
Globális populációs trendcsökkenő
Nemzetközi védelmeBern (App. II), Bonn (App. II)
EU Élőhely és Fajvédelmi direktíva (Ann. II. & IV.)
Romániai státusaTörvény által védett (90-10/05/2000)
barlangi monitoring kulcsfaj

A faj elterjedése Romániában irodalmi és recens adatok alapján.

Faji jellegzetességek

Közepes termetű denevér, kicsi, kerek fejjel és apró fülekkel. Fülfedője lekerekített és kicsi. Bundája barnásszürke vagy sötétszürke. A hasi oldal csupán enyhén világosabb. A harmadik ujj második ujjperce háromszor olyan hosszú, mint az első ujjperc.

Hálózáskor fogott hosszúszárnyú denevér egyed, illetve hibernáló kolónia.


Elterjedés

Főképp a Földközi tenger mentén és azzal közvetlenül szomszédos területeken honos. Elterjedésének északi határa változó, körülbelül Németország és Lengyelország déli vonalának megfelelő. Romániában is jelen van, számos nagy egyedszámú kolóniával.

Viselkedés és ökológia

Exkluzív barlanglakó faj, de megtalálható pincékben, vagy más földalatti szállásokban is. Kolóniái sok esetben több ezer vagy tízezer egyedet foglalnak magukba. Lámpaoszlopok körül, lomkorona mentén vagy vegetációhoz közel vadásznak, elkerülve a vegetáció belsejét, illetve lineáris struktúrákat. Táplálékát kis testű rovarok és éjjeli lepkék képezik. Vándorló faj, az nyári és téli kolóniák közötti átlagos távolság 40-100 km (maximális megtett táv 833 km). Átlagéletkora meghaladja a 16 évet.

Veszélyeztető tényezők és védelmi lehetőségek

Fenyegetettség közeli faj, populációi csökkenő tendenciát mutatnak. Veszélyeztető tényezők az élőhelyek, szálláshelyek megszűnése, valamint a rovarirtó szer használat.

Ajánlott irodalom

Romániai tudományos munkák

Ansell W.F.H., Topál Gy. (1976): A Miniopterus schreibersii Kuhl típusának lelőhelye. Vertebrata Hungarica, XVII: 15-17.[PDF]


Barbu P. (1958): Contribuţii la studiul monografic al lui Miniopterus schreibersi Kuhl. Nota I. Curbele de frecvenţă în biometria lui Miniopterus schreibersi Kuhl şi câteva observaţii biologice. Studii şi Cercetări de Biologie Animală, Bucureşti, 10: 145-155.


Barbu P. (1960): Contribuţii la studiul monografic al lui Miniopterus schreibersii Kuhl, Nota II. Analele Universităţii Bucureşti, ser. Ştiinţe Naturale, Biologie, 24: 83-107.[PDF]


Barbu P. (1961): Contribuţii la studiul monografic al lui Miniopterus schreibersii Kuhl, Nota III. Analele Universităţii Bucureşti, ser. Ştiinţe Naturale, Biologie, 28: 197-203.[PDF]


Barti L. (2002c): A szászrégeni Kohl István-gyűjteményben talált denevérpreparátumok jegyzéke. Acta Siculica, Acta Hargitensia VIII, 2: 139-143.


Barti L. (2002d): A Daday Jenő által létrehozott denevérgyűjtemény a kolozsvári Állattani Múzeumban. Múzeumi Füzetek, 11: 67-72.[PDF]


Barti L., Dóczy A., Jére Cs., Varga Á. (2006): Rezultatele recensământului de lilieci în locurile de hibernare subterane în Sud-estul Transilvaniei. First Conference on Bat Conservation in Romania, Book of abstracts, Ed. Romanian Bat Protection Association, p.13.[PDF]


Barti L., Dóczy A., Jére Cs., Varga Á. (2007): Denevér-telelőhely ellenőrzések eredményei Délkelet-Erdélyben. Proceedings of the 5th Conference of the Bat Conservation in Hungary (Pécs, 3th to 4th of December 2005) and 6th Conference of the Bat Conservation in Hungary (Mártély, 12th to 14th of October 2007), Magyar Denevérkutatók Baráti Köre, Budapest, p. 51-62.[PDF]


Barti L., Jére Cs., Dóczy A., Szodoray-Parádi F. (2007): A Vargyas-szoros recens és szubfosszilis denevérfaunája és faunisztikai adatbázisa a kezdetektől 2007 februárjáig. Acta Siculica, p. 153-178.[PDF]


Bazilescu E. (1983): Consideraţii asupra faunei de mamifere din Oltenia şi propuneri pentru ocrotirea speciilor rare. Studii şi Cercetări, Drobeta Turnu-Severin, p. 195-199.[PDF]


Bielz E.A. (1856): Fauna der Wirbelthiere Siebenbürgens, eine systematische Aufzählung und Beschreibung der in Siebenbürgen vorkommenden Säugethiere, Vögel, Amphibien und Fische. Verein für siebenbürgische Landeskunde, Sibiu, p. 3-6.[PDF]


Bielz E.A. (1886): Über die in Siebenbürgen vorkommenden Fledermäuse. Verhandlung und Mittheilungen des siebenbürgischen Vereins für Naturwissenschaften, Sibiu, 36: 76-84.[PDF]


Bielz E.A. (1888): Die Fauna der Wirbeltiere Siebenbürgens nach ihren gegenwärtigen und jetzigen Bestande. Verhandlung und Mittheilungen des siebenbürgischen Vereins für Naturwissenschaften, Sibiu, 38: 15-36.[PDF]


Borda D. (2002): The distribution of bats in Romanian caves (I). Travaux de l'Institut de Spéologie "Émile Racovitza" , Bucureşti, XXXVII - XXXVIII (1998-1999): 223-230.[PDF]


Borda D. (2002): Chiropterele. in: Racoviţă Gh., Moldovan O., Onac B. (ed.): Monografia carstului din Muntii Padurea Craiului, Studiu monografic. Presa Universitară, Cluj-Napoca, p. 172-182.[PDF]


Borda D., Racoviţă Gh., Barti L. (2006): Sur les Chéiroptéres de la collection "Biospeologica". Travaux de l'Institut de Spéologie "Émile Racovitza", Bucureşti, XLIII-XLIV: 217-234.[PDF]


Borda D., Racoviţă Gh., Barti L. (2006): Bats of Biospeologica Collection. 18th International Symposium of Biospeleology, Cluj Napoca, Romania, 10-17 july 2006, Poster Section.


Bunesco A. (1959): Contribution à l'étude de la répartition géographique de quelques mammiféres méditerranéens en Roumanie. Säugetierkunde Mitteilungen, 7(1): 1-4.[PDF]


Coroiu I., Viehmann I., David A. (2006): Dinamica multianuală a liliecilor în Peştera Huda lui Papară în perioada de iarnă. First Conference on Bat Conservation in Romania, Book of Abstracts, Ed. Romanian Bat Protection Association, p. 4.[PDF]


Coroiu I., David A., Borda D. (2007): Colonii de hibernare a chiropterelor în Peştera Meziad (Munţii Bihor). Miscellanea Chiropterologica, 1: 40-42.


Coroiu I., David A. (2008): Long-term changes of hibernating bats in Huda lui Papară Cave (Apuseni Mountains, Romania). Abstract. XIth European Bat Research Symposium, 18-22 August, 2008, Cluj-Napoca, Romania, p. 39.[PDF]


Daday J. (1885a): Előleges jelentés az erdélyi múzeum egylet igazgatóválasztmányának megbízásából az 1884-ik év nyarán tett chiropterológiai gyűjtések eredményéről. Orvos-Természettudományi Ėrtesitő, Kolozsvár, X(3), VII(1): 60-64.[PDF]


Daday J. (1885b): Jelentés az Erdélyi Országos Muzeum-Egylet igazgató-választmányának megbízásából az 1885-ik év nyarán végzett chiropterologiai gyűjtések eredményéről és az Erdélyi Múzeum-Egylet denevérgyűjteményének jegyzéke. Orvos-Természettudományi Értesítő, Kolozsvár, X(3), VII(3): 266-276.[PDF]


Daday J. (1887): Új adatok Erdély denevérfaunájának ismeretéhez. Magyar Tudományos Akadémia, Értekezések a Természettudományok köréből, Budapest, XVI(7): 1-47.[PDF]


Dobrosi D., Gulyás J. (1997): A bihari barlangok denevérei. Proceedings of the 1st Conference on Bat Conservation in Hungary, Magyar Denevérkutatók Baráti Köre, Budapest, p. 34-36.[PDF]


Dóczy A., Barti L., Jére Cs. (2007): Adatok a gyergyótekerőpataki Súgó-barlang denevérfaunájáról. Acta Siculica, p. 149-152.[PDF]


Dumitrescu M., Orghidan T., Tanasachi J. (1958): Peştera de la Gura Dobrogei. Anuarul Comitetului Geologic, Bucureşti, 31: 461-482.[PDF]


Dumitrescu M., Samson P., Terzea E., Rădulescu C., Ghica M. (1962-1963a): Peştera "La Adam", staţiune pleistocenă. Lucrările Institutului de Speologie "Emil Racoviţă", Bucureşti, I-II: 229-285.


Dumitrescu M., Tanasachi J., Orghidan T. (1962-1963b): Răspândirea chiropterelor în R.P. Română. Travaux de l'Institut de Spéologie "Émile Racovitza", Bucureşti, XXXIV: 509-575.[PDF]


Dumitrescu M., Orghidan T., Tanasachi J., Georgescu M. (1965): Contribuţii la studiul monografic al Peşterii de la Limanu. Lucrările Institutului de Speologie "Emil Racoviţă", IV: 21-58.[PDF]


Dumitrescu M., Orghidan N., Orghidan T., Puşcariu V., Tanasachi J., Georgescu M., Avram Şt. (1967): Contribuţii la studiul peşterilor din regiunea Hunedoara. Lucrările Institutului de Speologie "Emil Racoviţă", Bucureşti, VI: 9-88.[PDF]


Grimmberger E. (1993): Beitrag zur Fledermausfauna (Chiroptera) Bulgariens und Rumäniens mit besonderer Berücksichtigung der Variabilität der Langflügelfledermaus (Miniopterus schreibersi Kuhl, 1819). Nyctalus, 4(6): 623-634.


Hermanns U., Pommeranz H., Schütt H. (2002): Zur Fledermausfauna (Chiroptera) des rumänischen Dobrudscha-Karstes unter Berücksichtung möglicher Gefährdungsursachen. Nyctalus, 8(4): 379-388.[PDF]


Homei V., Barbu P. (1962): Contribuţii la studiul gestaţiei la Miniopterus schreibersii. Studii şi Cercetări de Biologie, ser. Biologie Animală, XIV(1): 57-61.


Ifrim I., Pocora V. (2007a): Preliminary aspects about the specific composition of the bats fauna from three caves of Dobrogea. Analele Ştiinţifice ale Universităţii "Al I. Cuza", Iaşi, ser. Biologie animală, 53: 239-244.[PDF]


Jére Cs., Dóczy A., Barti L. (2007): Results of research on the bat fauna of the Vârghiş Gorge (Eastern Carpathians, Romania). Travaux de l'Institut de Spéologie "Émile Racovitza", XLV-XLVI, p. 59-74. [PDF]


Kuhl H. (1817): Die deutschen Fledermäuse. Hanau, pp. 67.


Kuhl H. (1818-1819): Die deutschen Fledermäuse. Annalen der Wetterauischen Gesellschaft für die gesamte Naturkunde, Frankfurt am Main, IV(1): 1-19 (= Neue Annalen I(2): 185-215.


Lup L. (2004): Data regarding the bat communities (Mammalia: Chiroptera) from abandoned mine roosts in Sibiu County. Acta oecologica, Studies and ecology research XI(1-2): 217-222.[PDF]


Murariu D. (2002): Contributions to the knowledge of mammal fauna (Mammalia) from south west Romania. Travaux du Muséum National d'Histoire Naturelle "Grigore Antipa", XLIV: 431-441.[PDF]


Murariu D. (2004): New reports on the distribution of three bat species (Mammalia: Chiroptera) of Romania. Travaux du Museum National d'Histoire Naturelle "Grigore Antipa", XLVI: 271-279.[PDF]


Murariu D., Decou V., Gheorghiu V. (2004): Bat specific structure over the year in the Gura Ponicovei Cave from South-Western Carpathians (Romania). Travaux du Museum National d'Histoire Naturelle "Grigore Antipa", XLVII: 315-323.[PDF]


Murariu D., Gheorghiu V. (2007): A malpractice case in the study of chiropterans (Mammalia). Travaux du Museum National d'Histoire Naturelle "Grigore Antipa", L: 347 - 353.[PDF]


Nagy L.Z., Barti L., Dóczy A., Jére Cs., Postawa T., Szántó L., Szodoray-Parádi A., Szodoray-Parádi F. (2005): Survey of Romania's underground bat habitats Carpathian's underground bat habitats. Status and distribution of cave dwelling bats (2002-2004). Final report for the BP Conservation Programme. Survey of Southern and Western Carpathians underground bat habitats & Survey of Eastern Carpathians and Dobrogea underground bat habitats, Ed. Lizard, Cluj, pp. 44.[PDF]


Negrea A., Botoșăneanu L., Negrea Şt. (1967): Documents pour servir à la connaissance de la faune de mammifères des grottes du Banat (Roumanie). International Journal of Speleology, 2(4): 341-353.[PDF]


Orghidan T., Dumitrescu M. (1962-1963): Studiu monografic al complexului carstic din defileul Vîrghisului. Lucrările Institutului de Speologie "Emil Racoviţă", I-II: 69-179. [PDF]


Răduleţ N., Stănescu M. (1996): Contributions à la connaissance des mammifères du sud de la Dobrogea (Roumanie). Travaux du Museum National d'Histoire Naturelle "Grigore Antipa", XXXVI:373-384. [PDF]


Răduleţ N. (2005a): Contributions to the knowledge of the mammal fauna from Dobrogea (Romania). Travaux du Museum National d'Histoire Naturelle "Grigore Antipa", XLVIII: 417-425.[PDF]


Ruedas L.A., Nagy Z.L., Dolan A.C., Bilgin R., Morales J.C. (2002): Morphological and genetic variation in Miniopterus schreibersi, with evidence for a new species of Miniopterus from Sulawesi, Indonesia. 31th North American Symposium on Bat Research, Vermont, USA.


Szántó L. (2000): Study of Bat communities of the Water-Cave of Leşu (Pădurea Craiului Mountains - Romania). Abstract. Proceedings of the 3rd International Conference "Bats of Carpathian Region, Rakhiv, Ukraine, Novitatis Theriologicae 1(4): 9.


Szodoray-Parádi A., Szodoray-Parádi F. (2005): Distribution of Miniopterus shreibersii in Romania. Abstract, Xth European Bat Research Symposium, Galway, Ireland, Aug. 21-26, 2005.[PDF]


Szodoray-Parádi F. (1998): Denevér populációdinamikai vizsgálatok a Csarnóházi vizesbarlangban. Múzeumi Füzetek, Kolozsvár, 7: 103-109.[PDF]


Szodoray-Parádi F., Nagy L.Z., Gombkötő P. (2000): Nemzetközi biomonitoring lehetősége egy fokozottan védett denevérfaj, a hosszúszárnyú denevér (Miniopterus schreibersii) példáján bemutatva. Szünzoológiai Kongresszus Füzet, Budapest.


Szodoray-Parádi F., Szodoray-Parádi A., Jére Cs., Dóczy A. (2000): A hosszúszárnyú denevér (Miniopterus schreibersii) aktuális romániai helyzete. Abstract, Acta Biol. Debr. Oecol. Hung., 11(1): 156.[PDF]


Topál Gy. (1954): A Kárpát-medence denevéreinek elterjedési adatai. A Magyar Nemzeti Múzeum Természettudományi Osztályának Évkönyve, Budapest, 46: 471-483.[PDF]


Tudoroniu E., Borda D. (2003): Arthropod fragments in Myotis myotis and Miniopterus schreibersii droppings from Măgurici Cave (Romania). Preliminary results. Proceedings of the International Workshop on Subsurface Organisms, Fauna Europaea Project, Băile Felix, 30 March - 1 April 2003, "Émile Racovitza" Speleological Institute, Cluj, 60-64.[PDF]


Valenciuc N., Ion I. (1970): Studiul craniometric al cîtorva specii de chiroptere din România. Comunicări de Zoologie, p. 231-241.[PDF]


Valenciuc N. (1971c): Date privind hrana şi procurarea acesteia de către unele specii de chiroptere din fauna României. Studii şi Comunicări, Muzeul de Ştiinţele Naturii, Bacău, p. 353-357.[PDF]


Valenciuc N. (1972b): Importanţa corelaţiilor statistice în reconstituirea şi determinarea craniilor aparţinând unor specii de chiroptere din România. Studii şi Comunicări, Botoşani, Muzeul de Ştiinţele Naturii Dorohoi, p. 211-217.[PDF]


Nemzetközi tudományos munkák

- Appleton B.R., McKenzie J.A., Christidis L. (2004): Molecular systematics and biogeography of the bent-wing bat complex Miniopterus schreibersii (Kuhl, 1817) (Chiroptera: Vespertilionidae). Molecular Phylogenetics and Evolution 31(2): 431-439.

- Boye P. (2004): Miniopterus schreibersii (Kuhl, 1817) - Langflügelfledermaus. In Krapp, F. (ed.). Handbuch der Säugetiere Europas, Band 4: Fledertiere, Teil II: Chiroptera II: Vespertilionidae 2, Molossidae. AULA-Verlag, Wiebelsheim.

- Dietz C., Helversen O., Nill D. (2007): Miniopterus schreibersii. Handbuch der Fledermäuse Europas und Nordwestafrikas. Kosmos Verlag, Stuttgart. Pp. 369-374.

- Tian L., Liang B., Maeda K., Metzner W., Zhang S. (2004): Molecular studies on the classification of Miniopterus schreibersii (Chiroptera: Vespertilionidae) inferred from mitochondrial cytochrome b sequences. Folia Zool. 53(3): 303-311.
  • Megosztás: