Nehezen határozható faj, összetéveszthető a Brandt denevérrel, illetve a nimfadenevérrel. A kistermetű Myotis fajok közzé tartozik. Pofája és füle gyakran fekete. Háta barna, szürkésbarna, hasi oldala a szürke különböző árnyalatait veheti fel. A bunda színezete regionálisan változhat. Az alsó második előzápfog sokkal kisebb, mint az első. Hím ivarszerve vékony, egyenletes vastagságú.
Hibernáló bajuszos denevér egyed, illetve a faj koponyájának felépítése (fotók: Barti L.).
A Skandináv félsziget északi, illetve Spanyolország és Olaszország déli vidékein kívül mindenütt megtalálható Európában. Romániában is megtalálható, erdős környezetben gyakori.
Szülőkolóniái leggyakrabban faodvakban, repedésekben találhatóak, ezek egyedszáma általában csupán pár tíz egyedet tesz ki. Hibernálhat barlangokban illetve faodvakban. Vadászterületei elsősorban erdők szélén, legelőkön, patakok és folyók mentén találhatóak. Rövidtávon (<50-100 km) vándorló faj, általában helyhű. Táplálékát főképp szúnyogok és tegzesek teszik ki. Átlagos életkora 3.5-5 év, a legmagasabb feljegyzett életkor 23 év.
A fajcsoport fokozott változatossága miatt a populációk helyzete nehezen behatárolható. Védelmi intézkedések lehetnek a szálláshelyek és élőhelyek védelme, valamint a fakonzerváló szerek használatának ellenőrzése.
Barbu P., Popescu A., Sorescu C. (1975): Nouvelles contributions concernant la distribution de certains chiroptéres en Roumanie. Nécessité de protéger quelques espéces grégaires. Travaux du Museum National d'Histoire Naturelle "Grigore Antipa", XVI: 311-318.[PDF]
Barti L. (1999): A torjai Büdöshegy természetes gázömléseinek denevér-áldozatai (1997-1999). Acta Siculica, Aluta XXIII, Acta Hargitensia VI., 1: 103-114.
Barti L., Kovács I. (2001): A málnásfürdői mofetták gerinces áldozatainak jegyzéke (1999 febr. 28. - 2000 szept. 18). Acta Siculica, 1: 103-112.
Barti L. (2002a): Denevérhibernálási adatok a sepsikőröspataki Ploti-barlangokból (1988-2000). Acta Siculica, Acta Hargitensia VIII, 2: 127-132.
Barti L., Varga Á. (2004): A torjai Büdöshegy gázasbarlangjainak, mofettáinak denevéráldozatai (1999-2002). Acta Siculica, 2003(1): 65-73.
Barti L., Varga Á. (2005): A torjai Büdöshegy gázasbarlangjainak, mofettáinak denevéráldozatai. Proceedings of the 2nd, 3rd. and 4th Conference of the Bat Conservation in Hungary, Magyar Denevérkutatók Baráti Köre, Budapest, p. 91-95.
Barti L., Dóczy A., Jére Cs., Varga Á. (2006): Rezultatele recensământului de lilieci în locurile de hibernare subterane în Sud-estul Transilvaniei. First Conference on Bat Conservation in Romania, Book of abstracts, Ed. Romanian Bat Protection Association, p.13.[PDF]
Barti L., Dóczy A., Jére Cs., Varga Á. (2007): Denevér-telelőhely ellenőrzések eredményei Délkelet-Erdélyben. Proceedings of the 5th Conference of the Bat Conservation in Hungary (Pécs, 3th to 4th of December 2005) and 6th Conference of the Bat Conservation in Hungary (Mártély, 12th to 14th of October 2007), Magyar Denevérkutatók Baráti Köre, Budapest, p. 51-62.[PDF]
Barti L., Jére Cs., Dóczy A., Szodoray-Parádi F. (2007): A Vargyas-szoros recens és szubfosszilis denevérfaunája és faunisztikai adatbázisa a kezdetektől 2007 februárjáig. Acta Siculica, p. 153-178.[PDF]
Bazilescu E. (1981): Myotis mystacinus Kuhl, 1819, specie de chiropter semnalată în Oltenia. Muzeul Olteniei, Studii şi Comunicări, Ştiinţele Naturii, 3: 339-341.
Bazilescu E. (1983): Consideraţii asupra faunei de mamifere din Oltenia şi propuneri pentru ocrotirea speciilor rare. Studii şi Cercetări, Drobeta Turnu-Severin, p. 195-199.[PDF]
Borda D. (2002): Chiropterele. in: Racoviţă Gh., Moldovan O., Onac B. (ed.): Monografia carstului din Muntii Padurea Craiului, Studiu monografic. Presa Universitară, Cluj-Napoca, p. 172-182.[PDF]
Chiş T., Manole M.G. (2004): The presence of Myotis mystacinus (Kuhl, 1818), Nyctalus noctula (Schreber, 1774) and Barbastella barbastella (Schreber, 1774) species (Chiroptera: Vespertilionidae) in the Maramureş Depresion (Romania). Travaux du Museum Naţional d'Historie Naturelle "Grigore Antipa", XLVII: 311-314.[PDF]
Dumitrescu M., Orghidan T., Tanasachi J. (1958): Peştera de la Gura Dobrogei. Anuarul Comitetului Geologic, Bucureşti, 31: 461-482.[PDF]
Dumitrescu M., Samson P., Terzea E., Rădulescu C., Ghica M. (1962-1963a): Peştera "La Adam", staţiune pleistocenă. Lucrările Institutului de Speologie "Emil Racoviţă", Bucureşti, I-II: 229-285.
Ifrim I., Pocora V. (2006): Aspecte preliminare privind studiul chiropterelor din Pădurea Letea. First Conference on Bat Conservation in Romania. Book of Abstracts, Ed. Romanian Bat Protection Association, p. 6.[PDF]
Ifrim I., Pocora V. (2007a): Preliminary aspects about the specific composition of the bats fauna from three caves of Dobrogea. Analele Ştiinţifice ale Universităţii "Al I. Cuza", Iaşi, ser. Biologie animală, 53: 239-244.[PDF]
Ifrim I., Pocora V. (2007b): Preliminary aspects about the study of bats from Letea Forest - Danube Delta. Scientific Annals of the Danube Delta Institute, 13: 27-34.[PDF]
Jére Cs., Dóczy A., Barti L. (2007): Results of research on the bat fauna of the Vârghiş Gorge (Eastern Carpathians, Romania). Travaux de l'Institut de Spéologie "Émile Racovitza", XLV-XLVI, p. 59-74. [PDF]
Molnár L. (1983): A torjai Büdös hegy (Kovászna megye) mofettáinak madár és emlősáldozatai. Aluta, XIV-XV: 185-189.
Murariu D. (2002): Contributions to the knowledge of mammal fauna (Mammalia) from south west Romania. Travaux du Muséum National d'Histoire Naturelle "Grigore Antipa", XLIV: 431-441.[PDF]
Nagy L.Z., Barti L., Dóczy A., Jére Cs., Postawa T., Szántó L., Szodoray-Parádi A., Szodoray-Parádi F. (2005): Survey of Romania's underground bat habitats Carpathian's underground bat habitats. Status and distribution of cave dwelling bats (2002-2004). Final report for the BP Conservation Programme. Survey of Southern and Western Carpathians underground bat habitats & Survey of Eastern Carpathians and Dobrogea underground bat habitats, Ed. Lizard, Cluj, pp. 44.[PDF]
Negrea A., Botoșăneanu L., Negrea Şt. (1967): Documents pour servir à la connaissance de la faune de mammifères des grottes du Banat (Roumanie). International Journal of Speleology, 2(4): 341-353.[PDF]
Rauschert K. (1963): Zur Säugetierfauna der Rumänischen Karpaten. Säugetierk. Mittei., 11: 97-101.
Szodoray-Parádi F., Szodoray-Parádi A. (2005): Results on the investigatin on bats fauna in Vânători Neamţ Natural Park and conservation status of the occurring bat species. Studies and research in Vânători Neamţ Natural Park, I: 93-98.[PDF]
Topál Gy. (1954): A Kárpát-medence denevéreinek elterjedési adatai. A Magyar Nemzeti Múzeum Természettudományi Osztályának Évkönyve, Budapest, 46: 471-483.[PDF]
Valenciuc N., Ion I. (1969b): Date noi privind răspîndirea chiropterelor din România. Analele Ştiinţifice ale Universităţii "Al. I. Cuza", Iaşi, sec. Ştiinţe naturale, a. Biologie, XV(1): 135-138.[PDF]
- Benda P., Tsytsulina K.A. (2002): Taxonomic revision of Myotis mystacinus group (Mammalia: Chiroptera) in the western Palearctic. Acta Soc. Zool. Bohem. 64: 331-398.
- Dietz C., Helversen O., Nill D. (2007): Myotis mystacinus. Handbuch der Fledermäuse Europas und Nordwestafrikas. Kosmos Verlag, Stuttgart. Pp. 221-226.
Tupinier Y., Aellen V. (2001): Myotis mystacinus (Kuhl 1817) - Kleine Bartfledermaus (Bartfledermaus). Pp. 321-344. In: Krapp F. (ed.): Handbuch der Säugetiere Europas. Band 4: Fledertiere. Teil I: Chiroptera I. Rhinolophidae, Vespertilionidae 1. Aula-Verlag, Wiebelsheim.
